Ülj le mellém

Böszörményi Gyula - Nász és téboly

Könyvajánló

2017. december 26. - farmosidora

Először is szeretném jelezni, hogy nagyon komoly könyvmásnaposságban szenvedek, így a bejegyzés nyugalom megzavarására alkalmas, hihetetlenül elfogult elemeket tartalmazhat. Kötelességemnek tartottam előre szólni, hogy ha majd valaki reklamál, akkor az orra alá dörgölhessem, hogy én előre szóltam!

NEM teljesen spoiler mentes ajánlóm következik.

covers_462835.jpg

Fülszöveg
(cselekményleírást tartalmaz)

1894 kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele lelkének azon részét is, mely gyöngéd érzelmekre tette képessé. Ama borzalmas éjszaka hét esztendővel később még mindig sötét árnyat vet az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magánzó detektívjének életére, és ha ez még nem volna elég, a múlt kísértetei ismét felbukkannak.
1901-ben Ambrózy báró nősülni készül, ám az oltárhoz vezető utat hátborzongató gyilkosságok sora szegélyezi. Vajon képes lesz-e Mili kisasszony, a detektív hű társa és tanítványa egyszerre megküzdeni a régmúlt és a jelen szörnyetegeivel?
Nem kétséges, hogy igen, hisz rafinériája és makacssága végtelen – ám az már közel sem tudható ily biztosan, hogy közben ő maga mit veszít el.
A békebeli bűn- és szívügyek végső titkai, melyek a Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok és az Ármány és kézfogó című regényekben nem fedték fel magukat, a sorozat eme záró kötetében végre kilépnek a fényre.

Ha azt mondom, hogy az Ambrózy sorozat rajongói tűkön ülés helyett, már egyenesen sündisznóháton lovagoltak a könyv megjelenése előtti napokban, akkor szerintem kicsit sem túlzok. Magam részéről be kell vallanom, hogy rettegtem ettől a könyvtől, ugyanis az előző kötetek annyira a szívembe lopták magukat, hogy féltem, a lezárás talán nem lesz méltó hozzájuk. Mindig hatalmas felelősség megírni az utolsó részt. Legyen fordulatos, történjenek rossz dolgok is, jó dogok is a szereplőkkel, legyen miért izgulni, és természetesen legyen méltó búcsú a szeretett karakterektől. Egyszerre tudjon az ember hátradőlni, hogy ez igen, ez tökéletes lezárása volt az eddigieknek, és egyszerre érezze azt, hogy még többet akar, mert fáj, hogy vége. Hagyjon űrt a szívünkben, és próbáljunk tovább lapozni az utolsó oldal után, ám tudjuk elengedni, ne maradjon nyitva. Igen, féltem, hiszen az imént felsorolt várakozásoknak nehéz eleget tenni. De félelmeim alaptalannak bizonyultak.

central.jpgCentrál Kávéház

– Fél, Mili?
– Mitől kéne félnem? – néztem rá csodálkozva. Arcán az elsuhanó utcai gázlámpák tünde fénye csalóka árnyakat kergetett, így hol jóságos barátnak, hol komor és veszedelmes alaknak láttam őt.
– Ha nem fél, örülök – mondta Ambrózy báró. – Félek én maga helyett is.

Annyira éreztem, hogy a lánykérés mögött valami egészen más dolog húzódik meg, mint az őszinte szerelem eme hirtelen, és minden előzetes jelt nélkülöző megnyilatkozása. Nem lett volna méltó Richárdhoz, hogy se szó se beszéd, egyszerre csak lánykérőbe menjen. Ez a szál pedig ebben a formában talán az eddigi könyvek legizgalmasabb, és legjobban kidolgozott cselekményét adta. Ahogy lassan felderengett a megoldás, és sejteni véltem, hogy kicsoda a titokzatos rózsalány, majd pedig egy képzeletbeli piros cérnával össze tudtam kötözgetni a szereplőket, felvázolva a közöttük lévő kapcsolatokat, egyre szorosabban markoltam a könyvet, és egyszerre akartam a végére érni, valamint kapni még vagy kétszáz oldalt.

kaszino.jpg Országos Kaszinó

Mili és Richárd ugyan kevesebb szócsatát vívott ebben a részben, mint a korábbiakban, így hiányérzetem támadhatott volna, ám ezt nálam tökéletesen ellensúlyozta Ambrózy báró eredettörténete. Annyira aggódtam a fiatal és bohó Ambrózy Richárd lelki üdvéért, mintha nem tudtam volna, hová vezet ez a rögös út. Üdítő volt megismerni őt a mulatós ifjonc képében, és megtudni, hogy mi kanyarította életútját a bűnvadász magánzó detektív mesterség irányába.

Milike neked az a sápkóros, monoklitól bandzsa, rizsporparókás kékvérű ángyikád!

A mi drága Milink pedig felnőtt, és cifrábbakat mond, mit valaha. Jó részét gyanúsan Istitől tanulta el, és csípős nyelve soha nem hagyta cserben. Karakterének fejlődési íve gyönyörűen végigkövethető a hat könyvön keresztül, és a zárókötet Milije, már csak nyomokban tartalmazza az első kötet szertelen kislányát. Sokkal megfontoltabb, és felelősségteljesebb döntéseket hoz még akkor is, ha olykor bizony nehezére esik lakatot tenni a szájára.

budapest-ii-kerulet-csendilla-.jpg Csendilla

Egy valamit, akarom mondani több valakit hiányoltam. Méghozzá a mellékszereplőket. Igen, ott voltak, és igen, Márika még mindig imádnivaló, Emma kissé elveszett, Isti kissé ütődött, Vili már Vilmos, Erdős Renée karaktere szuperfelvilágosult, Agáta mama szegény nem nagyon tudja mi történik, csak hogy valami nem kerek a történetben, Fecska már ketten van, és így tovább. Ám mivel a kötet most teljesen az ifjú párra épült, így háttérbe szorultak.

Van egy nagyon erős sejtésem, hogy az Ambrózy sorozat rengeteg embert (mindkét nem képviselőiből) vezetett be az olvasás világába, vagy rombolta le előítéleteiket a műfajjal kapcsolatban, hiszen könnyed, szellemes, izgalmas, romantikus nyomozós, egyszerűen nem lehet nem szeretni. Az elmúlt évben olvastam mind a hat részt, így nagyon meghatározó részét tette ki a 2017-es olvasmányaimnak. Nehéz kiszakadni ebből a világból, nehéz búcsút mondani a karaktereknek, jártamban-keltemben olykor végigsimítok a sorozat gerincein, s eszembe jut egy-egy mondat, jelenet, arc. Nem kétséges, hogy még jó darabig velem marad ez az érzés.

Nem, drágám, nekem eszem ágában sincs kioktatni magát házastársi kötelességeiről. A témához csupán annyit fűznék hozzá, hogy ha valóban kötelességgé válik, akkor az a frigy megérett a válópörre.

boszormenyigyula.jpg

A szívem ugyan sajog a sorozatért, de pontosan ugyanarra a következtetésre jutottam, mint amit maga az író osztott meg a moly-on keresztül néhány napja (https://moly.hu/karcok/1027346). Akik a kezdetektől olvasták a sorozatot éveken keresztül vártak arra, hogy kedvenc szereplőik végre egymásra találjanak (vagy nem, azért az ellentábor is népes), ám amíg kettejük között tökéletesen átsütött a lapokról a csipkelődő kémia, addig egy párként egészen más lüktetést vinnének a történetbe. Működhet, de nagy benne a rizikó.Ugyanakkor a magam részéről stílszerűen a fél karomat is odaadnám a folytatásért, de ha Böszörményi úr úgy gondolja, hogy ez tényleg a vége, azt is meg tudom érteni.

Kénytelen vagyok hangot adni annak, hogy kicsit viszont neheztelek, amiért maradtak nyitott kérdések, legfőképpen az Emmáé. Vártam volna, hogy vele még történik valami, kap valamicske lezárást ő is, mert szegényről csak annyit tudunk, hogy nem boldog szeretett édesapja mellett, hiszen otthona egyszerűen kiveti magából. Viszont el tudok képzelni egy kiegészítő könyvet, vagy sorozatot, ami az ő boldogulását mutatja be, s ahol Mili és Richárd már csak, mint mellékszereplők bukkannak fel. Kikacsint!

A sokak által vitatott epilógus nálam működött. Igen, kicsit csalódott voltam, hogy ilyen nyúlfarknyi volt, mindamellett minél többet gondolkozok rajta, annál inkább oda lyukadok ki, hogy nagyon is illett a könyv humorához, ennek megfelelő, frappáns végszó volt. Valahogy úgy képzelem, hogy Ambrózy báró súgta az író fülébe, hogy: Kedves Teremtőm! Szerintem ne cizelláljuk túl a dolgot, én ezzel a két szóval zárnám soraimat, ha tehetném. Tehette! 

Kedves Böszörményi úr!

Ön pedig kérem viselje méltósággal, és a helyzet komolyságához megfelelően, hogy kedvenc íróim sorába emelkedett, s a jó Isten tartsa meg sokáig egészségben, hogy még sok-sok éven keresztül onthassa nekünk fantasztikus történeteit!
A következő könyvéig pedig csupán ennyit üzennék:

"Megszerettem. Maradok"

 

További Böszörményi Gyula értékelések:

covers_371552.jpg covers_397956.jpg covers_399171.jpg covers_442784.jpg

 

 

Köszönöm, hogy olvastál!

Kapusi-Farmosi Dóra

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csakegypercre.blog.hu/api/trackback/id/tr6113512727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása