...mondta a sündisznó, és lemászott a drótkeféről.

Biztosan futottatok már bele ti is olyan könyvcímekbe, amelyek vagy emlékeztettek, vagy teljesen megegyeztek egy-egy korábbi olvasásotok címével, ám a tartalmuk köszönőviszonyban sem volt egymással. Mivel semmilyen törvény nem szabályozza (tudtommal), ezért akárhány ilyen duplikátum is csellenghet a világban, és amíg egyik alkotás sem lesz kimondottan híres, addig valószínűleg nincsenek is túl nagy befolyással egymásra.

De mi történik akkor, ha nemzetközileg elismert írókról, és az ő sikerkönyveikről van szó? Nos, abban az esetben kicsit már mókásabb a helyzet.

Épp a friss bejegyzéseket böngésztem moly-on, amikor belebotlottam egy karcba, az Érdekes világ zónában. A karc megtekinthető <<ITT>>

Röviden arról van szó, hogy az idén januárban megjelent, Donald Trumpról szóló könyv címe részben megegyezik, egy korábban kiadott történelmi munkával. Ez nem is tűnik olyan nagy számnak, igaz? Ám az emberek hajlamosak csupán cím alapján, és nagyon figyelmetlenül vásárolni, így a Fire and Fury: Inside the Trump White House megjelenése erősen megdobta Randall Hansen II. világháborús könyvének (Fire and Fury: The Allied Bombing of Germany, 1942-1945) bevételeit. Ugyan egyik könyvet sem olvastam, de van egy olyan sejtésem, hogy az utóbbi népszerűsége meg sem közelítette az amerikai elnök szennyeseinek kiteregetéséről szóló könyv keresletét. Elképzelem, mennyire meglepődhettek azok a vásárlók, akik a várva várt botránykönyv helyett, egy II. világháborús könyvet kaptak Németország bombázásáról.

Az eset különösnek tűnhet, de koránt sem egyedi. Ahogy az ember beleveti magát a témába, még könnyedén találni hasonló példákat a könyvpiacon. Lássuk, mi van még!

Vegyük mindjárt Stephen King és Emily Schultz esetét, akik egy-egy regénye a Joyland címen osztozik. Emily könyve 2006-ban jelent meg, King alkotása pedig pedig öt évvel később, 2013-ban. Egy nap az írónő arra lett figyelmes, hogy könyveinek eladása jókorát nőtt, és az értékelések száma is pörögni kezdett. Mint kiderült a gyanútlan (és roppant szeleburdi) vásárlók az ő könyvét vették meg Stephen King regénye helyett, ráadásul ennek fényében igen jó értékeléseket is kapott. Volt aki egészen odáig ragadtatta magát, hogy King egyik legjobban sikerült munkája. Az írónő igencsak humoros teremtés lehet, ugyanis a megnövekedett bevételnek megörülve azonnal indított egy weboldalt (https://stephenkingmoney.tumblr.com), ahová feltölti azokat a termékeket, amelyeket "Stephen King pénzéből" vásárolt magának.

Nem csupán a teljes egyezőség jelenthet problémát, hiszen olykor egy-egy névelő is képes megtréfálni a gyanútlan olvasókat. Akik benézték, gondolom most már megtanulták, hogy nem mindegy, hogy Lány egy vonaton vagy A lány a vonaton. Érdemes felkészülten érkezni a könyvesboltba, cetlivel, okostelefonnal, tenyérbe írt címmel, egész úton mantrázva, hogy mit akarunk megvenni, vagy jól megjegyezni az író nevét, ugyanis sokan csalódottan tapasztalták, hogy ez a lány, nem az a lány, és nem Paula Hawkings könyvét tartják a kezükben, hanem  az A.J.Waines által írottat. Ha pedig ebookot vásárolunk, akkor is tessék megnézni néhányszor, hogy a megfelelő terméket pakoltuk-e be virtuális kosarunkba. Műfajukat tekintve egyébként mindkettő thriller, de amíg Paula Hawkings könyve bestsellerré vált Amerikában, és hazánkban is elég jól fogyott, addig Waines könyve közel sem örvendett ekkora népszerűségnek, egészen addig, amíg össze nem tévesztették a kettőt. Így kicsit meglovagolva A lány a vonaton farvizét hozott némi extra pénzt az írójának. Jelzem, hogy Waines könyvét nálunk két évvel Hawkings könyve után adták ki, és a borítón ott virít, hogy bestseller.

George R.R. Martin konyhájára valószínűleg annyi pénzt hozott A tűz és jég dala sorozat, amennyit elképzelni is nehezemre esne. Az utolsó egyezőség, amit hozok, ugyan nem jelenthetett túl nagy horderejű profitnövekedést az írónak, de talán ez a legszórakoztatóbb mind közül. Megtörtént ugyanis, hogy egy ifjú rajongó családja szépen kipuhatolta, hogy szeretett magzatuk rajong a Trónok harcáért, és a közeledő születésnapját tekintve jó ötletnek tűnt meglepni őt a könyvvel. Arra viszont már nem terjedt ki a figyelmük, hogy a kardozós, hétkirályságos  fantasy Trónok harca nem egy és ugyanaz, mint Vécsey Aurél: Trónok harca a magyar történelemben. Így leírva talán fel sem tűnik annyira a hasonlóság, hiszen jóval hosszabb a címe, mint amerikai testvéréé, de ha megnézzük a borítókat, akkor végül is, én megértem, hogy miért keverték össze a szülők. Sőt mit több valószínűleg örömmel fogadták, hogy gyermekük ennyire élénken érdeklődik a magyar történelem iránt.

Ti vettetek már meg tévedésből könyvet a fenti okokból? Vagy ha van tudomásotok bármilyen egyéb szórakoztató címegyezésről, ne habozzatok kommentben megosztani őket.

Köszönöm, hogy olvastál!

Kapusi-Farmosi Dóra