Érdemes nyitott szemmel járni moly-on, blogos felületeken és mindenhol máshol, ahol a kortárs magyar íróink jelen vannak. Én így botlottam bele egyszer Tomcsik Nóra könyvsorozatába, A változások korába. Bevallom elsőre tartottam tőle egy kicsit, de mióta elolvastam, tudatosan keresem a friss magyarjainkat. Annyi csoda kerül ki az ő tollukból, hogy kár lenne elsiklani felettük, így kérek mindenkit: figyeljetek oda rájuk! Egyszer még belőlük is lehet kötelező olvasmány, hogy mindenki unja a műveiket, hát szeressük őket a jelenben.
Kiadó: Magánkiadás
Megjelenés éve: 2018
Sorozat: A változások kora (kiegészítő, előzmény kötet)
Oldalszám: 140
Műfaj: romantikus
Moly adatlap: https://moly.hu/konyvek/tomcsik-nora-a-baronet-lanya
Tomcsik Nóri jóvoltából lehetőségem nyílt a megjelenés előtt olvasni A baronet lánya című kisregényt, mely hivatalosan május 29-én jelenik meg. Amint megláttam a felhívást, hogy előolvasókat keres, úgy csaptam le a könyvre, mint valami zsákmányára leső ragadozó. Na jó, talán nem olyan agresszíven, mert szépen kértem, hagy olvassam én is az elsők között, de a lényeget értitek.
S, hogy mennyire jó volt ötlet? Olvass tovább, és elárulom!
Fülszöveg:
A huszonegy éves Gwendolyn izgatottan várja, hogy Londonba érkezve újra találkozhasson a jóképű és megnyerő Mr. Colinnal, és arról álmodozik, hogy hamarosan a férfi felesége lesz. Apja azonban egy másik, előkelőbb fiatalembert jelöl ki a számára.
Gwendolyn eltökéli, hogy kitart Mr. Colin mellett, akár megszökni is kész a férfival, ezzel azonban veszélybe sodorja saját becsületét.
Még mielőtt azonban nagyon fejest ugranék a könyvbe, engedtessék meg nekem, hogy áradozzak a borítóról. Mert valami eszméletlen szuperre sikerült. A sorozat többi darabja is remek grafikával büszkélkedhet, de nekem ez most nagyon belopta magát a szívembe. A színösszeállítás, a női alak, mind-mind tökéletesen alkalmazkodik a könyv hangulatához. Jár a virtuális csoki/tea/kávé, amit csak szeretne, Pongrácz Editnek, aki keze munkáját lassan kilométerekről felismerem. Csak így tovább!
– A pénz nem minden, uram. A boldogságot épp ily sokra tartom – érvelt a lány.
– Mindenki ezt mondja, aztán mire felnőnek a gyermekeik, megfeledkeznek erről. A szerelemből nem lesz étel az asztalon.
A sztorihoz hozzátartozik, hogy munka közben gondoltam (én botor), beleolvasok egy kicsit, hogy mégis lássam, mire számíthatok. Sok mindent elárul, hogy körülbelül hatvan oldallal később voltam csak képes kiszakadni a történetből (ezt mondjuk ne áruljátok el kérlek senkinek). Remek a hangulata, ez egy olyan igazi feelgood romantikus regény lett, ahol az ember nem vár világmegváltó cselekményt, csak elmerül a sorok között, mint egy süppedős fotelben, és élvez minden párbeszédet, minden egyes betűt. Hol mosolyogva, hol szemöldök ráncolva olvastam, hogy alakul Gwen élete, aki körül forog a cselekmény. A többi karakter leginkább csak neki asszisztál, de jelen esetben ez egyáltalán nem volt zavaró.
Egy pillanat alatt sikerült elkapnom a hangulatot, és már ott is találtam magam a századfordulós Angliában; bálokon, főúri vacsorákon, kocsin, lovon, kisasszonyok, úriemberek és bizony gazemberek társaságában. Gwen karaktere a kezdeti naivából szépen alakul át intelligens, felnőtt nővé. Végigkísérjük hogy próbál megfelelni magának és a családjának is, ami ebben a történelmi időben nem volt egyszerű feladat. A könyvben felbukkanó egyik férfiú, Charles McAdams imádni való figura, aki igyekszik két lábbal a földön járni, de azért egy jó adag büszkeség is szorult belé.
Ha esetleg nem ismernéd a sorozat többi részét, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen A baronet lánya önálló kötetként is tökéletesen megállja a helyét, nem szükséges hozzá a többi könyv ismerete. Ami persze nem jelenti azt, hogy olvasás után nem fogsz bejelentkezni értük, mert be fogsz. Ezt most elárulom, hogy tudj készülni.
– Ezért kell házasodni – vágta rá Edward. – Kettesben szomorkodni és bosszankodni a világ dolgain még mindig jobb, mint egyedül.
Nagyon könnyen olvasható, egy nap alatt értem a végére, és ahogy bezártam az e-bookon, már adtam is le a rendelést a papír alapú változatra is, mert mindenképpen a polcomon akarom tudni. A stílus nagyon tetszik, minden szó a helyén van, nem zökkenek ki a világból olvasás közben. Ez valójában sokkal nagyobb előny, mint amire elsőre hangozhat, mert egy túl modern kifejezés könnyedén meg tudja ölni az olvasókedvem. Mutatom:
- Mr Carson, mily' boldogság, hogy tiszteletét teszi a bálon - préselt ki egy rideg mosolyt magából a gróf az újonnan érkező fess úriember irányába.
- Nos igen, elég menő, hogy itt lehetek - felelte a vendég vigyorogva.
Ugye mennyire fáj? Vagy ez csak nekem hangulatgyilkos? Szerencsére a fenti csak egy eltúlzott példa, tudtommal sehol sem jelent meg, mivelhogy épp most pattant ki a fejemből. Mindenesetre ilyennel nem fogtok találkozni Nóri írásaiban, nagyon figyel a részletekre.
Egy szó mint száz, ha szeretnél egy olvasmányos szerelmi történetet, apró csavarintással, kellemes századfordulós környezetben, szerethető karakterekkel, akkor tessék lecsapni a még rendelhető könyvek egyikére (ezt megtehetitek Tomcsik Nóra Facebook oldalán).
Csak egy apró jó tanács engedtessék meg az írónő irányába: írj, írj és írj még többet, mert önző vagyok, és olvasni akarlak!
Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra
