A mi családunkban nem volt szokás sírni. Persze gyerekként sokszor előfordult, már csak azért is, mert egyfolytában estem-keltem, így mindig csupa prezúr (bibi, seb) voltam. A fizikai fájdalom pedig megállíthatatlanul nyitja meg a könnycsatornákat. De mi a helyzet akkor, ha a lélekben szakad meg…