A mi családunkban nem volt szokás sírni. Persze gyerekként sokszor előfordult, már csak azért is, mert egyfolytában estem-keltem, így mindig csupa prezúr (bibi, seb) voltam. A fizikai fájdalom pedig megállíthatatlanul nyitja meg a könnycsatornákat. De mi a helyzet akkor, ha a lélekben szakad meg…

A Bloggerképző 24/30-as bejegyzés következik, amely témája: 5 kedvenc blogom/bloggerem. Nem követek nagyon sok bloggert, főként inkább könyves témában szoktam olvasgatni, de ahogy nézelődök a "piacon" azért látom, hogy érdemes kitekintgetni más irányba is. Amiket olvasok, azokra minden nap ránézek,…

Mindig is voltak körülöttem állatok, úgy is mondhatjuk, hogy köztük nőttem fel. Na, nem nevelt farkasfalka, mint Mauglit, vagy gorillahad, mint Tarzant, bár volt egy plüssgorillám, de őt Goriot apónak hívták. Hosszú történet... Ez inkább egy falusi dzsungel könyve volt: tehenekkel, barikkal,…

A Bloggerképző 22/30-as bejegyzés következik, amely témája: tíz kedvenc dalom. Vallomással kezdtem: csaltam... A 21. bejegyzést (valami hiányzik) még nem tudtam megírni, mert fel kell érte törnöm kicsit a lelkem. Nem biztos, hogy sikerülni fog, de nem akartam megakasztani a nyerő szériámat,…

A Bloggerképző 20/30-as bejegyzés következik, amely témája: tíz év múlva itt szeretnék lenni. Talán az én tudatlanságomat jelzi, de pár nappal ezelőttig azt hittem, hogy a jövőkutatás, mint olyan, csak a tudományos fantasztikum sajátja. Hall az ember ezt azt, de hogy konkrétan van ismerősöm, akinek…

A Bloggerképző 19/30-as bejegyzés következik, amely témája: a legrosszabb szokásaim. Azt hiszem órákig tudnám sorolni - de nem fogom -, mi mindennel tudom őrületbe kergetni a környezetemet. Rossz szokásaim egyben baromi idegesítőek is, totális főnyeremény vagyok. Ez van. Szokták mondani: a…

A Bloggerképző 18/30-as bejegyzés következik, amely témája: mitől félek igazán? Ismeritek azt az érzést, amikor épp bevackoljátok magatokat a pihe-puha takaró alá; egyik kézben könyv, másikban tea, vagy abban is könyv. Megszáll a béke. Nagyot sóhajtasz elégedettségedben, még a szemed is lehunyod…

A Bloggerképző 17/30-as bejegyzés következik, amely témája: a kedvenc gyerekkori könyvem.  Hiába tartottam hatalmas szünetet a kihívásban, sokat nem kellett gondolkoznom azon, melyik volt a a kedvenc könyvem gyerekként. Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék című, csodás rajzokkal ellátott meséi…

A Bloggerképző 16/30-as bejegyzés következik, amely témája: az álommunkám. Világéletemben elbűvöltek a könyvek, az őket körüllengő hangulat és gyakorlatilag minden, ami velük kapcsolatos.  Már akkor könyvtári tag voltam, amikor még olvasni sem tudtam. Nővérem íratott be az iskolakezdés előtti…

A Bloggerképző 15/30-as bejegyzés következik, amely témája: a napom bemutatása. Eljutottam hát a feléig. Hallom a tapsot, bár az éljenzés halovány, a közönség csak ülve csapkodja össze a két kezét, miközben a fejüket rázzák lemondóan. Valahol mégis bennem van, hogy nem adtam fel, írom tovább. A…