Elérkeztünk a májusi megjelenések utolsó felvonásához. A végére hagytam a fantasy/történelmi/kaland regényeket, ahol sok izgalmas új könyvvel találkozhatunk.

A romantikus/erotikus új megjelenéseket ITT találjátok, a krimi/akció/thriller/sci-fi megjelenéseket pedig ITT olvashatjátok újra.

Vágjunk is bele (karddal, tőrrel, vagy amivel jól esik), és nézzük mi vár ránk!

Fantasy szekció

Május 11-én már lehet is menni a boltokba A Kane krónikák harmadik részéért, A kígyó árnyékáért. A Percy Jackson történetek írója, Rick Riordan ifjúsági trilógiája, mely az egyiptomi mitológiába kalauzol minket, szintén igen népszerű az olvasók körében. A megjelenést a Könyvmolyképzőnek köszönhetik a rajongók.

Fülszöveg részlet: A jelek szerint Carternek és Sadie-nek nem sikerül kordában tartania Apóphiszt, a káosz kígyóját, aki már régóta azon ügyködik, hogy örök sötétségbe borítsa a világot. A Kane testvérek lehetetlennek tűnő feladattal néznek szemben: egyszer és mindenkorra el kell pusztítaniuk a kígyót.

Mindeközben az Élet Házában polgárháborús helyzet uralkodik, az istenek pedig megosztottak, így a brooklyni ház ifjú tanoncainak jóformán segítség nélkül kell szembeszállniuk a káosz erőivel. Egyetlen reményük egy ősi varázslat, ami a kígyó saját árnyékából kovácsol fegyvert, de az mágia már évezredekkel ezelőtt elveszett.

Andrzej Sapkowski Witcher, avagy Vaják sorozata igencsak felkapott lett az elmúlt pár év során. A könyvek a PlayOn gondozásában jelennek meg, szép egymásutánban. Véleményem szerint leginkább a játékoknak köszönheti, hogy ennyien megismerhették Geraltot, a szörnyvadászt. Május 15-én érkezik a Viharidő, amely gyakorlatilag a nulladik rész, és eredetileg 2013-ban jelent meg. Bár még csak az első három könyvet olvastam, kétlem, hogy ez a kötet hiányozhat a polcomról.

Fülszöveg (vigyázat cselekményleírást tartalmaz): Minden bonyodalom azzal kezdődik, hogy Ríviai Geralt kardjainak rejtélyes módon lába kél. Ezt követi egy démonidéző rejtélye, egy furcsa hajóút és egy meglehetősen fordulatos királyi esküvő. A régi barát, Kökörcsin szokás szerint most is Geralt „segítségére siet”, akár akarja a vaják, akár nem. Felbukkan egy varázslónő is, aki megpróbálja irányítani Geraltot, szokás szerint. És ismét akadnak olyanok, akik a vaják útjába állnak, szokás szerint.

Ez a kötet Sapkowski utolsó regénye a Vaják-világban, és a sagához csak könnyű szállal kapcsolódik, de a szerző nem okoz csalódást: ismét egyszerre szembesülünk népek sorsával és az egyes ember drámájával, de mindezt ismét olyan gazdag képzeletvilággal ötvözve és olyan humorral tálalva, ami letehetetlenné teszi a kötetet. Szokás szerint.

A sorozatok fénykorukat élik, és azt kell mondjam, hogy ebben a műfajban, én is szívesebben olvasok több összefüggő könyvet, mint önálló történeteket.  Morgan Rhodes sorozata a Falling Kingdoms, amely első része nem teljesített túl jól a moly-ok körében. Biztosan lesznek azonban, akik még bizalmat szavaznak a második kötetnek is, mely a Lázadók tavasza címet viseli, és május 28-án jelenik meg, erről pedig a Menő Könyvek gondoskodik.

Fülszöveg részlet (vigyázz, cselekményleírást tartalmazhat):  A ​hatalomhoz vezető út… vérrel és mágiával van kikövezve. 
Egy véres ostrom során Auranost lerombolták, a fiatal királynő pedig árvaságra jutott és trónfosztott lett. A három királyság – Auranos, Limeros és Paelsia – Mythica néven egyesült. Ám az ősi, veszedelmes mágia vonzása még erős, és kész rá, hogy ne csak Mythicát, hanem az egész világot uralja…

A csata közepén négy fiatal, bátor ember a mágia és az általa kívánt hatalom vonzásába kerül. Cleónak segíthet a trón visszaszerzésében. Jonas kezeiben eszköz lehet hazája felszabadításához, Lucia pedig az ősi jóslatot teljesítheti általa. És ha a mágia Magnus birtokába kerülne, végre bizonyíthatna apjának, aki kemény kézzel uralkodik Mythica felett.

Negyedjére, de nem utolsó sorban jöjjön egy igazi klasszikus high fantasy, A hobbit. Azt gondolom egy fantasy kedvelőnek sem kell elmondani, hogy J.R.R. Tolkien regénye, mekkora hatással volt a zsánerre, és mekkora olvasótábora van még mindig A gyűrűk ura univerzumnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a számtalan újra kiadás, évfordulóra, filmmegjelenésre és a többi. A korábbiakkal ellentétben ezt a könyvet a Magvető kiadó jelenteti meg ,május 31-én.

Fülszöveg: Kicsiny, összkomfortos odújában, távol a világtól lakik Mr. Baggins, a babók népének tiszteletre méltó tagja. Különös népek a babók. Apró teremtmények, nem törpék, de nem is egészen emberek. Rikító öltözetben járnak, viszont nem hordanak cipőt, hízásra hajlamosak, ami nem csoda, mert szeretik a békés, eseménytelen hétköznapokat, és mindennél jobban megvetik a kalandot. Mr. Bagginsot mégis utoléri a nagy kaland. Egy napon törpék csapata szállja meg a házát, hogy magukkal vigyék egy kalandos nagy hadjáratra a sárkány ellen, aki emberemlékezet óta őrzi a törpék ősi kincsét. Hogy a botcsinálta hadvezér miképpen viszi diadalra ügyüket – nem is annyira bátorságával, mint furfangos eszével –, azt megtudhatja, aki ezt a mulatságos és egyben nagyon izgalmas meseregényt elolvassa. Felejthetetlen szép tájakon barangolhat, végigélheti hőseinkkel a vad csatákat, és jókat nevethet egy valószínűtlen világ fonák helyzetein.

Történelmi szekció

A történelem szerelmeseinek is kedvezni fog a május, ráadásul külön örömmel tölt el, hogy az általam beválogatott öt könyv közül négy, magyar írók tollából származik. Pont nem ezzekkel kezdek, mivel időrendi sorrendben haladok. Majgull Axelsson svéd írónő, Nem vagyok Miriam című regénye, egy sokak által vitatott témát tesz regénye központjává, egy zsidósága miatt kirekesztett nőről szól. Az Athenaeum kiadó mind puhatáblás, mind ebook formátumban elérhetővé teszi a regényt május 7-én.

Fülszöveg:  Majgull Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött.

Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll… Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok… És ezt hogyan éljem túl?

Tompa Andrea nyitja meg a magyarok sorát a történelmi szekcióban, méghozzá egy Erdélyben játszódó történettel, a Fejtől s lábtól című könyvvel, mely május 14-én jelenik meg újra,a Jelenkor kiadó gondozásában. Hivatalosan nem kapta meg a történelmi címkét, de bátorkodtam beválogatni, hiszen a kultúrtörténet, és századforduló is ott szerepelt, ennek pedig nem szerettem volna egy teljesen új kategóriát kreálni.

Reményi József Tamás a könyvről: „…meg ​lehet, meg kell írni a ’87-es spirituális erő maradékának előzményeit és magyarázatát, a semmi máshoz nem hasonlítható erdélyi polgárság, az erdélyi urbanitás gazdag, sokszínű hagyományaival. Így született meg, Fejtől s lábtól címmel két orvos párhuzamos életrajza. Míg az első könyv, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel előbb. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Kolozsvár olvasztótégelyében. Igen, lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. 

Szintén kakukktojás Benyák Zoltán könyve, Az utolsó emberig, mely a viktoriánus Angliában játszódik. Sokszor szemeztem már az író könyveivel, de mindeddig valamiért mégis elkerültek. Ugyan a borító nekem kicsit zsúfolt, igazán kíváncsi vagyok, hogy  belső el tudja-e feledtetni ezt velem. Május 28-án jelenteti meg, erről az Athenaeum gondoskodik.

Fülszöveg:  Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. 
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. 
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. 
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.

Biztos vagyok benne, hogy rengetegen várják már tűkön ülve a május 30-át, amikor is érkezik az Anjouk ötödik része, az Ötvenezer lándzsa (Athenaeum kiadó). Bíró Szabolcs egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a történelem kedvelők körében. Még nem olvastam tőle, de a sorozat első pár kötete már a polcon várja, hogy kézbe vegyem végre.

Fülszöveg: 1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen – ám a sorsa elől senki sem menekülhet. 
Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is – ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével…

Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.

Szeretném hinni, hogy divatba jön olvasni a magyar történelemről. Egyre több, és több olyan könyvet látok a könyvesboltokban, amely jól kiokosít minket a múltunkról, többet tanulunk, mint történelem órán, ráadásul még jól is szórakozunk közben. Itt elnézést kérek azoktól a történelem tanároktól, akik élvezettel tanítanak, sajnos nekem relatíve kevés ilyenben volt részem. Csikász Lajos regénye, a Megátkozottak május 30-án jelenik meg, a borító pedig egyszerűen zseniálisra sikerült.

Fülszöveg: 1286. ​Erzsébet anyakirályné IV. László király udvarába rendeli rokonukat, Arbuzt, a kun főurat, hogy tanácsaival szolgálja a megrendült hatalmú uralkodót. A kun tanácsadó azonnal szembesül a főúri vetélkedésekkel és belharcokkal, és a hűség látszatának megtartása mellett a saját útját kezdi járni. Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában.

Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286–1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a „liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket.

Kaland szekció

Egy szem kalandos ifjúsági regénnyel készültem Szöges Emesétől, mely május 20-án jelenik meg, és a szerintem igazán jópofa, Lókötők és hazugok címre hallgat. Az elsőkönyves szerző alkotását a Colorcom Media jelenteti meg, és Somogyi Ferenc illusztrálta. 

Fülszöveg: 

Egy elrabolt hercegnő, akitől egy ország jövője függ – és egy zsiványfiú, akitől az elrabolt hercegnő függ. Johanna az egyik pillanatban a főváros felé tartó postakocsin ül, a másik pillanatban pedig szolgálói holttestén taposva rángatják ki onnan. Timar az egyik pillanatban a haramiák nem túl fényes, de kiszámítható életét éli, a következőben pedig olyan döntés elé állítja a sors, amelyért azt a keveset is el kéne dobnia, amije van. És mert a sors komisz – ha ő nem akarja eldobni, is elveszik tőle. 
Ahogy Johanna és Timar valós és képzelt üldözőik elől menekülve egyre messzebb jutnak, világossá válik számukra: csak egymásra számíthatnak.

De vajon hogy végződik az út két kiszolgáltatott gyerek számára egy olyan világban, ahol csak az erősnek van szava, és ahol nem lehet tudni, mi igaz és mi hamis?