Mindennapi kenyerünket

2020. április 17. - farmosidora

  -Ki után következek? Többen összerezzennek mintha nyakon öntöttem volna őket egy vödör jeges vízzel. Persze megint túl hangos voltam. Nevetséges tudom, de idefelé végig azon gondolkoztam, hogy kérdezzek. Ki jött utoljára? Ki után következek? Ki az utolsó? Ha szociális érintkezésről van szó, magam…

Tovább

És te mit rejtegetsz?

Bloggerképző 14/30

A Bloggerképző 14/30-as bejegyzés következik, amely témája: mi van a táskámban?  Le kell szögeznem - és ezzel nem szeretnék megsérteni senkit -, hogy nagyon nem szeretem az ilyen típusú bejegyzéseket. Elsősorban arra lenne hivatott, hogy őszintén láthassák az olvasók, hogy mit hurcibálsz magaddal.…

Tovább

Amikor én még kislány voltam

Bloggerképző 4. nap

A Bloggerképző a 6. naphoz érkezett...nem ez nem elírás. A mostani bejegyzés a 4/30-as téma, azaz, mi az első gyerekkori emlékem? Elég élénk képzeletű gyerek voltam (ez nem is igen változott), ezért sok olyan dolog van, amiről tudom, hogy csak azt hiszem, hogy emlékszek rá, valójában a szüleim…

Tovább

Az álomhozó

Novella

Hétköznapi csend ülte meg a várost, a lakóházak ablakai sötéten ásítottak bele az éjszakába. Egy éjszakai műszakjából hazafelé tartó férfi, nyakát vállai közé húzva sietett családjához. Apró szemű, szurkáló jeges esővel keveredő hó tépte a kabátját, nadrágját pedig már teljesen átáztatta a kitartó…

Tovább

A tépőzáras

Novella

A rádióból hangosan kongott a déli harangszó, elvegyülve a közeli református templom ebédre hívásával. A fekete-fehér Videoton tévénk előtt gubbasztottam, hosszú Mickey egeres mackónadrágban, fekete-piros-fehér csíkos kötött pulcsiban, miközben a tévében véget ért valami régi, unalmas film, amit…

Tovább

Alexej

Egyperces

-Nyet- az öregasszony egyetlen szava úgy vágott, mint a hideg moszkvai tél. Alexej megdermedt és tanácstalanul nézte az ellenállót. Kaptak ők már mindenféle elutasítást; síró nemeket, jajgató nemeket, dühös vagy éppen elkeseredett nemeket. De olyat, ami így metszett volna, ő még soha nem tapasztalt.…

Tovább

Egyszer volt...

Egyperces

A Kossuth téren sorakozó fák sárgába, vörösbe, s barnába öltöztek az ősz tiszteletére. Színes ruhájukat napról-napra, finoman elhullajtva meztelenítették le magukat, megmutatva csupasz bájaikat a nagyvilágnak. A pad hűvöse átsütött a vékony farmernadrágon, miközben az enyhén metsző szél kerek,…

Tovább

Százszorszép

Egyperces

Az egyik barátja vette észre a csavarodó, apró zöld indácskát. Egy kávézó teraszán ültek, s a felettük magasodó fáról lehullott levéldarabnak hitte. Ujjai közé csippentette, s letépte. Halk sikkantás hagyta el a torkát, olyan váratlan, s éles volt a fájdalom. Nyomában vörös vércsepp ült. A barát…

Tovább

Mindenkinek kell egy hobbi

Egyperces

A fagyos levegő gyorsan bekúszott a kabát melege alá. A nyaka köré tekert bordó sálon deres foltok ültek a kilélegzett levegő nyomán. Egyedül állt a megállóban, a hó pedig szakadt, mintha Holle anyó túlórázna, s csak rázná,  és rázná a dunyháját. Toporgott a hidegben, egyik lábáról a másikra állt, s…

Tovább

Falusi kúra

Egyperces

Az 1991-es esztendőben már bevett szokás volt, hogy ideggyengeség esetén, vagy különös kifáradáskor (amit szaknyelven jó harminc évvel később kiégésnek neveznek el) falusi kúrára küldték a városi népeket.Kereki Péter már egészen gyermekkorától kezdve igen gyengécske idegrendszerrel rendelkezett, s…

Tovább