A Bloggerképző 9/30-as bejegyzés következik, amely témája: piercing vagy tetoválás?
Ha nagyon röviden, és nagyon hirtelen kellene válaszolnom, rávágnám, hogy egyik sem. Nem is feltétlenül azért, mert nem tudnám magamon elképzelni őket, inkább a tűtől való félelmem gátol meg, hogy bármelyikkel is komolyabban foglalkozzak.Tinédzser koromban persze meg voltam őrülve; mindkettőt akartam. Több fülbevalót, piercinget a szemöldökömbe, az orromba, tetoválást a vállamra vagy a lapockámra.
Amikor ezt otthon előadtam, Édesanyám kézen fogott, hogy semmi gond, máris indulhatunk, ha jól meggondoltam és belövetünk nekem egy fülbevalót. Kiderül, hogy bírom. Egy szóval: csehül! Az ékszerész előtt támasztottam a falat, és nagy kortyokban ittam a hideg vizet, hogy ne dőljek ki. Aztán ennyiben maradtunk. Nem lett se több ékszer, se tetoválás, csak egy félig beforrt második lyuk a jobb fülemben.
